avagy hogyan építs brandet profin fillérekből

Sikeres Márkaépítők

Hány márkád van?

avagy lehet-e mindent egy márkanév alá besűríteni

2019. március 12. - sikeresmarkaepitok

A márkaépítésben folyamatosan lehet fejlődni és tanulni, így a Sikeres Márkaépítők csapata is becsatlakozott pár márkaépítésről szóló csoportba, illetve kurzusokra járunk és az elmúlt pár napban egy érdekes gondolaton járt az agyunk. A tanácsadó azt mondta, hogy érdemes az összes (jelenleg 5 márkánkat) egy márkanév alá becsoportosítani, mert ettől leszünk igazán nagyok, így lesz könnyű márkát építeni.

Kissé ellenkeztem és a mai napig is ellenkezésen vagyok, de ez nem az én rugalmatlanságomat jelenti, hanem azt, hogy míg én belülről átlátom a rendszerünket, addig egy külső szemlélőnek ez nem megy vagy legalábbis negyed óra alatt nem működhet. 

A márkaépítésnél fontos szempont, hogy legyen egy célod és egy olyan célközönséged hozzá, ami arra a márkára lesz jellemző. Onnantól, hogy két márkát futtatsz, eltérő célcsoporttal, eltérő céllal, már nem fogod tudni egy márka mögé besűríteni őket. 

Akik amellett vannak, hogy sűrítsd be egy márka alá az összes tevékenységed, szolgáltatásod, azok általában abban gondolkodnak (szerintem), hogy minden cégnek egy küldetése van csak. Egy ember - egy küldetés. De mi van akkor, ha egy embernek van több szakterülete, ezáltal több küldetése? 

A saját példánk mentén elmagyarázom mire gondolok.

Egy közel 15-20 éves márkának megvan a kialakult célcsoportja: hobbikertész és kertész érdeklődésű emberek célcsoporttal a küldetése az, hogy egy új szemléletet vigyen a kertápolásba. A kertészkedni szeretők között egy közösséget építsen, nincs benne értékesítési cél, nincs is valódi termék a kertészeti cikkek írása mellett.

A másik márka egy kistermelői élelmiszermárka, receptekkel, gluténmentes, tejmentes és vegán élelmiszerekkel, mögötte ugyan egy nagy kertészet áll, de nem tanácsadói oldalról. A követők is ezáltal a minőségi élelmiszert kedvelők, a konyhaszerető-főzniszeretők társadalmi rétegébe tartoznak. Nyilván van átfedés a kertészkedniszerető és az enniszerető között, de ez elég kevésnek mondható célcsoport szinten.

Emellett megjelenik egy könyv, történetesen a Vidéken Újrakezdők - ahogyan mi csináltuk címmel. Ez egy szemfelnyitogató könyv, egy újabb célcsoporttal: karosszékben álmodozóknak szól, akik félnek belevágni az új életbe és közben azzal az idilli képpel vannak megáldva, hogy ez csak móka és kacagás, madárcsicsergős reggellel és sok napsütéssel. Itt is lehetne párhuzamot vonni: ezek az emberek szeret(hetnek) kertészkedni...majd egyszer. Ezek az emberek nyitottak, hogy egészséges élelmiszereket vegyenek, de inkább megtermelnék maguknak. De valójában a célcsoport itt sem illik bele egyik témakörbe sem. 

Hogyan lehetne egy kalap alá venni a márkákat? 

Sehogy. 

Mivel mindegyik célcsoportnak más a kommunikációs stílusa, más az érdeklődési köre, így már csak ha ezt a három egymástól eltérő irányt nézzük, nem lehet egybevonni. A Sikeres Márkaépítőket még bele sem vontuk...és pont azért vált le a manufaktúráról, mert a fejekben zavart okozott, hogy most akkor márkaépítésről szól az oldal vagy kistermelői termékekről és gasztromagazinról?

Gondold végig, hogy Neked milyen márkáid vannak valójában, mennyi az átfedés a márkák között vagy teljesen összevonhatóak-e és csak azután gondolkodj amid azon, hogy érdemes-e megkavarni az emberek fejét azzal, hogy egyik nap mézeskalácsról posztolsz, máskor sütikiszúróról és utána DIY decoupage technikákról, mert a célcsoportod merőben eltérő lehet. Ez csak egy tipp persze és egyéni vélemény, de gondold végig.

 

Erika

Sikeres Márkaépítők csoport

Ha felmerül kérdésed, lépj be Facebook csoportunkba és kérdezz bátran!

 

Jó képeket készítettnél, de nem tudod megfizetni? Most adok pár tippet, én hogyan csinálom!

Kezdő vállalkozóként (de talán még a mai napig is) lehetetlen, hogy minden aprósággal profi fotóshoz rohangáljunk. Eleinte főleg a pénzügyi okok miatt kényszerültem saját fotók készítésére, manapság már inkább addig kísérletezek, míg bele nem jövök, ráadásul a gyorsaság nálunk céges szinten mindig fontos volt. Elég innovatívak vagyunk, sorra jönnek ki az újdonságok és a nagy pörgés sem teszi lehetővé, hogy 150 km-eket utaztassuk a termékeket, hogy aztán egy hét múlva legyen róla termékfotó. Így alakult, hogy el kellett kezdenem belerázódni.

Ha már néztél termékfotózást vagy werkfotókat, hogyan készülnek a profi ételfotók, akkor biztos elszomorodtál, hogy Neked bizony nem lesz sose ennyi technikai háttered. Most egy olyan képet mutatok, ami a mi vidéki tanyánkon készül, a legnagyobb szélben, őrült nagy árnyékokkal...mégis megoldható volt, némi kreativitással a mai ételfotózás.

Természetesen nem nevezem magam profinak a témában, mert vannak nálam jóval profibbak, de kezdő vállalkozóként sokszor már ha csak ennyit teszel, az is nagyszerű eredményeket fog hozni neked.

A képeken digitálisan semmit nem dolgoztam, szándékosan, hogy lásd, mit lehet kihozni egy digitális fényképezővel falusi körülmények között.

werk01.jpg

A kép tűző napon készült olyan 11 óra körül

Ma egy extra nehéz nap volt, mert tavasz lévén nagyon élesek a fények, pedig reggel kezdtem. A téma ma egy tál kókuszgolyó volt és egy melegszendvics.

A földön a kiegészítőkből álló gyűjteményem van, ami gyakorlatilag elég már tavaly tavasz óta! Vannak benne konyharuhák, kartondobozok, gyöngyök, pár falap, nagyszemű só, fogpiszkáló, festett evőeszközök.

Az asztal nekem állítható magasságú, ez jön velünk vásározni is, mert két ujjal megemelhető (bár így a szél is feldönti, ha nincs lesúlyozva), de a magasság állítása nekem fontos, hogy GoPro hiányában tudjak mindig felülről is fotózni és ne kelljen létra hozzá.

Van 3 különböző színű kartonlapom. Mindegyik vastagabb, hogy könnyebb legyen vele bánni és ne kunkorodjon fel. Így a szél sem emelgeti annyira, ha kint kell fotózzak. Általában azért kint fotózom, mert bent a lakásban (egy öreg parasztház) nincsenek jó fényviszonyok, kicsik az ablakok. Árnyékban viszont nagyon kék lesz az összes kép és sok időm megy el a fehéregyensúly állítgatásával. Ezért ha sietek, napon fényképezek és úgy rendezek el mindent, hogy a lehető legkevesebb árnyék legyen. Ez azt is jelenti, hogy akár félóránként másik irányba forgatom az asztalt is, mert a nap egyre magasabban, majd egyre lejjebb halad ugyebár.

Direkt nem használtam ma (nagy volt a szél) derítővásznakat, mely egy köralakú összehajtogatható vászonkészlet, pár ezer forintból megvehető. Nekem olyan van, ami fényáteresztő, teljesen fehér, teljesen fekete, arany és ezüst felületet is tud mutatni, ezzel is segítve a fotózást. Ilyenkor praktikusan székre, létrára vagy kézbe fogom. Ha muszáj kézbe fogjam a derítővásznakat, akkor viszont állvány is kell a fényképezőhöz (vagy állvány a telefonhoz.

Hátterek: fehér, fekete, grafitszürke kartonokból áll ...semmi több. Ezeket térben úgy is teheted, hogy grafit a tényér alatti terület, háttérben megtámasztod a fekete kartont, máris kiemeli pl. a sárgarépa színeit. Vagy akár fordítva, feketét a sárgarépa alá, háttérben távol (kb 0.5-1 méterrel) a grafitot.

10000.jpg

A háttér minden irányból fehér kartonból áll. Belmélysége kb. 50 cm, vagyis ebben a térben helyezem el a termékeket is. A kontrasztos színek is sokat javítanak a kép hangulatán, ezért került előre a tészta (többféle színben és a virágos teakeverék. De persze nem tasakban, hanem csak színfoltként. A háttérből hiányzott az élet egészen addig, míg egy darab tuja nem landolt a vázába. A kép majdnem a termékcímkékhez képest szemből készült, kicsit talán 10 fokkal feljebbről. Fátyolfelhős napon, képjavítás nélkül a szabad ég alatt.

Ha már tovább akarod fejleszteni a háttereket, akkor falapokat tudsz otthon akrillfestékkel, temperával vagy bármivel festeni. Készen is vehetsz lapokat, nekem a greslap a kedvencem, barkácsboltokan kapható laponként is, bár drága, de szép a felülete.

dsc_0084.JPG

Háttérben a kedvenc greslapom

A háttér színe mindig homogén legyen, vagy ha nagyon karakteres, akkor csak részben jelenjen meg a háttérben, mert elveszi a lényegről a figyelmet.

Nagyon sokszor látom, hogy úgy készülnek szelfik és termékfotók, hogy a háttér roppantul bezavar. A fényviszonyról ne is beszéljünk. Ablak felé nem fotózunk, inkább ablaknak oldalt vagy háttal érdemes. 

A szobai lámpafény sárgítja a fotókat, a LED-világítás (hideg LEDnél) kékíti, így utómunkára szükség lehet. Az árnyékos felületen is elállítódnak a színek, így érdemes fátyolfelhős időben fotózni vagy ablak mellett szobában.

A visszacsillanó fényekhez való a derítővászon a fényforrás felőli oldalra téve, hogy a megvilágítás ne közvetlenül a kanálra, tányérszélre "világítson", hanem a vásznon keresztül. Így nem lesz visszacsillanás.

Az már csak hab lesz a tortán, amikor a textúrákkal is elkezdesz játszani, mint a szörmeanyagok, textíliák és parafa vagy kőelemek. Eleinte a legalapabbakkal barátkozz meg, ismerkedj a kartonlaphátterek adta lehetőségekkel és tanuld meg a kontrasztos színeket alkalmazni, mint ahogy az itt látott képeken is vannak. 

Minden háztartásban rejtőznek szobanövénylevelek, fűszerek, só, potpourri és hasonlók, melyekkel tudsz játszani egy tárgy befotózásánál. 

 

Kalandos fotózásra fel!

 

Várható költségek:

Derítővászon készlet: 5.000 Ft a többrétegű

Összecsukható és állítható magasságú asztal: 5.000 Ft-tól

Kartonlapok A0 méretben: 400-800 Ft/db

Fényképező állvány: 5.000 Ft-tól indul, de kezdő szinten nem kell a legdrágábakat megvenni. 

Kiegészítők: rajtad múlik, ha el tudod barterezni, akkor uzsgyi!

Greslap: 1500 Ft/tábla (60*60 cm)

 

Félsz a követőidtől?

Ki mered kérni a véleményüket rólad?

Érdekes kérdés merült fel bennem. A napokban több fronton is elkezdtük megint a követőinket, hírlevélre feliratkozóinkat kérdezgetni, elégedettségi kérdőívvel vagy csak pusztán egy-két kérdéssel. 

Erre sokan azt reagálták privátba (más márkák), hogy miért jó ez nekünk, hogy odakommentelnek mindenfélét a poszt alá?

kerdes.jpgA piackutatáshoz ugyanúgy hozzátartozik az elégedettség a márkáddal. Ha nem tudod, hogy a követőidnek mi az igénye, mit hiányol vagy épp mit szeret benned, akkor pusztán csak a statisztikákra támaszkodhatsz. Ha van elég önbizalmad (Van?), akkor merd kikérni a véleményüket.

Igen, lehet, hogy túl kritikusak lesznek nyilvánosan. De ez miért jó Neked?

Egyrészt tanulsz belőle. Az építő kritikát mindig tudni kell fogadni! 

Másrészt látod a "közhangulatot" a márkád követői között, hiszen például látod kik az igazán márkahűek, kik azok, akik csak Trollkodni szeretnek nálad vagy épp nem is követnek már, inaktívak, mert lényegtelen vagy már nekik (és ezzel a márkád is).

A márkád építése szempontjától két dolgot kell mindenképpen tudj már az elején:

- Hitelesnek kell lenned

- Tudnod kell, hogy melyek a gyenge pontjaid és az erősségeid. 

Ehhez a két dologhoz viszont nem árt, ha néha megkérdezed a követőtáborod, hogyan vélekednek rólad, mit javíts, mit vegyél akár teljesen ki a kínálatodból vagy épp mit tegyél be újdonságként, amit tuti szeretni fognak.

 

Sok olyan márkát ismerek, akik megragadtak egy szinten, nem tudnak fejlődni. Többek között a fent említett két tényező is hozzájárul ahhoz, hogy ne fejlődj vagy épp visszafejlődj. Egy márka nem lehet unalmas. Nem lehet átlagos és hétköznapi. Ki kell tűnj a tömegből. De hogyan?

Rendezvények hálójában

avagy a tömeg egyenlő-e a vásárlóerővel?

Elég régóta járunk vásározni ahhoz, hogy tudjuk, hogy nem minden a tömeg. Biztos Neked is volt már olyan vásári/fesztiválozós eseményed, ahol ugyan sokan voltak, mégis eladni aligha tudtál. 

De ha sokan vannak, akkor miért rossz az értékesítés? 

Egyes rendezvényszervezőkkel jó viszonyt ápolunk, mert amikor látjuk, hogy valami nem úgy alakul, ahogy kellene, akkor nem homokba dugják a fejüket, hanem elkezdenek gondolkodni, kikérni a többi árus véleményét és megoldást akarnak találni a kialakult helyzetre. De sajnos ez egyre ritkább.

Van pár kedvenc helyünk, melyek főleg a családiasság jegyében zajlanak, viszont az egyik ebből kritikán aluli kezd lenni - már ami az értékesítést jelenti. Miért? 

A kérdés jó!

A szervezők próbálkoznak ugyan új embereket bevonzani, de erre kétfajta módot találnak általában: vagy növelik az árusok számát, ami még rontja a helyzetet, pedig azt gondolják, hogy ez jó...de nem az. A másik próbálkozás is szinte kapufa, mert olyan csoporttalálkozókat szerveznek a programra, melyen tömegével jönnek a nyugdíjas nénik, bácsik, történetesen virágot és szobanövényt csereberélni.

vasar.jpegA legutóbb az egyik ilyen vásár pont a chili-szeretőknek szólt volna, de megfejelték egy nyugdíjas találkozóval...így vért izzadva a 10.000 Ft-os helypénzt alig lehetett kiárulni, mert ugyan volt tömeg, de messze nem a célközönségnek szólt az árukínálat és az árusok célközönsége meg nem volt így ott. Hatalmas kapufa volt.

Ugyanígy jártunk Hódmezővásárhelyen is, ahol kézműves sörfesztivál volt...tódult a tömeg, amikor jó idő volt, hiszen ingyen koncert volt, de a kezükben a bolti sör és otthonról hozott szendvics. Újabb rossz célcsoportbelövés rendezvényszervezői oldalról.

Nagy tanulságok ezek, mert ha egy rendezvénynek nincs jól meghatározva a célközönsége és aszerint bevonzva az eseményre a tömeg, akkor a tömeg ellenére igencsak rossz lesz az értékesítési oldal.

Minden rendezvényre igaz ez, nem csak a kistermelői vásárokra. A célcsoport meghatározása és a "piac" célcsoportjának összefésülése hozza a valódi eredményt!

Érdemes átgondolni tehát, hogy egy vásározós hétvégén hova mész el, kiknek szól valójában a rendezvény, nehogy beleess abba a hibába, amibe mi már párszor beleléptünk. Az idei év lesz az, amikor bizony olyan rendezvényeket is várhatóan elengedünk, ahova a családiasság miatt ugyan szeretünk járni, de messze nem éri meg anyagi oldalról. 

A turisták által kedvelt vásárok sem szerencsések, hiszen sokszor a kistermelői termékek nem felelnek meg a repülős-kézipoggyász méreteknek. Amellett, hogy méretben nem leszel jó az eladáskor, az idegennyelvtudás is roppant fontos lesz és eldöntheti egy vásári nap sorsát is, ha esetleg beszélsz angolul, németül...de egyre gyakoribb a francia és orosz nyelv használatából fakadó előny is.

Márkaépítés szempontjából sem elhanyagolható tényező ez, mert vannak célcsoportok, melyekkel hosszútávon nem jársz jól. A turistákra épülő értékesítés maximum csak kihúz a bajból egy-egy vásáron, de nem hoz visszatérő vásárlót. Pedig a cél a visszatérő vásárló szerzése!

Ugyanígy (sajnos) egy olyan rendezvény sem hoz eredményt, ahol a korosztály nem a Te célcsoportod. Gondold meg tehát, hogy mikor árusítasz gyerekrendezvényen vagy épp nyugdíjasok találkozóján, mert bármennyire is furán hangzik - és véletlenül sem kirekesztő céllal, de a rendezvény a munkahelyed. Ott kell dolgoznod, ahol a Te célpiacod van. A fizetésed ez határozza meg, hogy olyan helyen árusítasz, ahol bevételt is tudsz realizálni.

 

 

Kétfajta ember létezik...

ha együttműködésekről van szó.

szivalapu.jpgVolt már Veled úgy, hogy mentél a szíved után, alkottál, gyártottál vagy ami épp a munkád része és belefutottál olyan együttműködőbe, akivel nem jöttél ki feltétlenül jól? Vagy érezted már azt, hogy munka kapcsán elbeszéltek egymás mellett, mert az ő értékrendje másképp volt, mint a Tied?

Nagyjából tavaly májusban futottam bele egy ilyen együttműködőbe, majdnem egy éve. Részint azóta is együtt dolgozunk, de a munka nem gördülékeny. Míg engem a szívem vezet, addig őt a profit. Két teljesen eltérő oldalon állunk, pedig ugyanazt csináljuk...vagyis majdnem ugyanazt.  Miért érdekes most ez?

Napok óta gondolkodom rajta, hogy vajh' mi az a ki nem mondott szó, érzés vagy érzelem, ami miatt hónapok óta köhögök. Az orvosok nem találnak semmit, nem asztma, nem hörghurut, (már) nem tüdőgyulladás, tüdőszűrő kipipálva, beszedve egy adag köptető és miegymás...hatás semmi. Pár napig oké a dolog, aztán kezdődik megint.

Elkezdtem magam figyelni, mikor jön rám roham. Már már majdnem rohamszerűen köhögök, ami nem jó. Azt mondják (nem a britt tudósok..., hanem rendes tudósok), hogy a torok fájás, köhögés a ki nem mondott szavakban gyökereznek. A tüdő meg a "megfojtás" érzelmek elfojtása. Elkezdtem ezen tűnődni és kérdezgettem magamat, hogy mi az a tényező, ami mostanában szinte fogva tart. 

Rájöttem, hogy minden alkalommal, amikor csipog a telefonom, hogy ez az üzleti partner keres, ideges leszek. El is kezdek utána köhögni, még akkor is, ha addig nyugalomban volt a tüdőm, torkom. Innen indult az egész és elkezdtem kutakodni. Google a barátom és a rengeteg természetgyógyászati könyv is a polcainkon.

Ilyen tüneteket a stressz is okoz, de vajon miért pont ennél az embernél? Miért nem jön elő, amikor a barátnőimmel beszélek? Vagy amikor csak a férjemmel beszélgetünk teljesen hétköznapi vagy épp álomépítős dolgokról.

Figyeltem a másik ember viselkedését és rájöttem mi zavar benne. A pénzéhesség és az eredmények utáni szüntelen akarás. Rájöttem, hogy azért nem tudunk együtt dolgozni, mert míg én szeretetből és megérzésből teszem a dolgom, ő folyamatosan szinte él-hal a pénzes megbízásokért, konverziókért és csak az érdekli, hogy "hol éri meg neki", mennyit kereshet vele és mikor lát már eredményt. Érdekes dolog ez.

Ha innen nézzük, akkor az üzleti világban kétféle ember van: az egyiket a szíve vezérli, a másikat a zsebe és az eredmények. 

Tudom, mindenki pénzből él. Én is. Mi is. De azt is látom, hogy a környezetemben ki az, aki erőlködésből csinál mindent és a milliók lobognak a szeme előtt, majd összezuhan, amikor kiderül, hogy sokkal többet kell érte tegyen. Látom ellenben azt is, hogy akik szeretetből és tiszta szívükből csinálják azt, amit csinálnak - legyen az bármilyen területen, ott eredmény is van az előző esettel ellentétben. 

Az Univerzum nem szereti az ilyen értelemben profitorientált, eredményorientált dolgokat. Sokkal jobban szereti azt, amikor az ember szívből, meggyőződésből teszi a dolgát. Jah, hogy nem mutat feltétlen hirtelen eredményt? Igen. A türelmet és a szakmai alázatot is meg kell ismerni és meg kell tanulni. Mindig lesz a piacon jobb és eredményesebb, de belőled, belőlem csak egy van. Amit én teszek az sokaknak mutat helyes irányt, még akkor is, ha ezen nem keresek éppen semmit. De egyszer majd fogok. És látni a tiszta szívből jött munkád eredményét, színesen, szagolhatóan és kapni érte a bókot, dicséretet és látni ezáltal mások örömét sokkal nagyobb gazdagság, mint lesni a csörgő forintokat. Mert a pénz sokszor onnan érkezik, ahonnan ráadásul nem is gondolnád. Egy váratlan megbízás, egy hirtelen felbukkanó nagy vevő, nem feltétlen függ össze azzal, amivel várnád, hogy érkezni fog. 

De együttműködni csak olyannal lehet, aki ugyanúgy gondolkodik az életről, ahogy Te. Egy álmodó és szíve után menő ember legrosszabb ellensége a profitéhes, ha munkakapcsolatról van szó. 

Tudod mikor mutatkozik ez meg? Ha elkezdesz vele valójában együttműködni és a közös cél kétfelé válik. Akkor ismerszik meg az ember valójában, amikor pénzről is szó esik már. Amíg erőlködtem...nekem sem ment. Megtanultam másképp dolgozni. Már értem miért.

Mit gondolsz? Az élet más területein is igaz lehet?

Honnan tudod, hogy jó irányba haladsz?

tervezes.jpgAmikor valaki a mi portfóliónkra ránéz kívülről, akkor két dolgot lát: rengeteg mindennel foglalkozunk és élvezzük, amit csinálunk.

Jön is rögtön a következő kérdés, hogy: "Hogy van erre mind időtök? Nem forgácsoljátok szét magatokat?"

A válasz, ha nem én adnám, akkor így hangozna: De!

De mivel én válaszolok, ezért ez így hangzik: "Mivel minden mindennel összefügg, így nem."

Mit jelent azt, hogy minden mindennel összefügg?

A sikeres cégeknél a belső folyamatokat le lehet követni, átláthatóak és a minden mindennel összefügg elvét használják. Ez azt jelenti, hogy ugyan kívülről hatalmas bonyodalomnak tűnhet a rendszer, mégis jól összerakott rendszer van a háttérben.

Mit jelent ez?

Ha leülsz és végiggondolod az értékesítési folyamataidat, a gyártási folyamataidat, a hirdetési lehetőségeidet, a marketingstratégiád lehetőségeit, akkor elkezded látni, hogy valójában mit csinálsz, vagy épp mit nem csinálsz a sikered érdekében. Ha nem vagy tisztában a folyamataiddal, akkor hogyan szerveznéd ki?

Ha nem vagy tisztában a folyamataiddal, akkor honnan tudod, hogy nyereséges vagy épp veszteséges?

Ne térjünk ki most a közgazdasági és könyveléstechnikai kérdésekre, az alapanyagköltségekre vagy hasonló témákra. Inkább csak maradjunk a folyamatok értelmezésénél.

Mivel a cikk címe arról szól, hogy honnan tudod, hogy az utadon vagy? - ezért ne kerüljük ki a választ se.

Ha az utadon vagy, akkor a saját rendszered átlátod, tudod fejleszteni, mindig vannak jó ötleteid, össze tudod kapcsolni az esetleges "cégirányokat" egymással (nem minden esetben azért, mert nagyon eltérő területeken is jelen lehetsz...), de benned minden mindennel összefügg. A márkák egymást erősíthetik is. (Amellett, hogy imádod csinálni!)

Tudod mivel telt a mai napunk reggel óta most délután 4-ig? Pont ezeket a rendszereket optimalizáltuk, fésültük még jobban össze. Egész sok A4-es papírlapot írtunk tele folyamatábrákkal és láss csodát, egy délelőtt alatt végigvittük 5 elkövetkező év koncepcióját. Itt nem a részfolyamatokról van szó, viszont látjuk, hogy milyen részeket kell (szó szerint kell!) kiszervezni. Tudjuk, melyik részt ki viszi tovább, melyiket alakítjuk át a piac alakulása miatt. De azt is tudjuk, hogy még jobban hol tudjuk összefésülni a különbözőnek tűnő irányokat.

Akár kistermelő vagy és az agrármarketingben keresed a megoldásokat, akár kis kézműves vagy....ez mind Rád is igaz.

Te le tudnád írni a következő 5 éves terved pár A4-es papírra?

 

 

Mennyire figyeled az oldalad analitikáit?

A kis cégek, manufaktúrák és egyszemélyes vállalkozások gyakran esnek abba a hibába, hogy halvány lilájuk sincs arról, hogy milyen emberek olvassák őket, kik járnak és merre az oldalaikon. Egyrészt ennek az az oka, hogy sok mini cégnek honlapja sincs és így a Facebook business oldalon tájékozódnak vajmi kevés értékes eredménnyel, viszont az oldalon való mozgásokat nem ismerik. A Facebook alapján leszűrt oldaladatok is sokszor kissé csalóak lehetnek, hiszen amellett hogy nem tartalmaznak minden adatot, nyilván az a cél, hogy hirdess, hirdess és hirdess a jobb elérés érdekében.

De!

És itt jön a lényegi rész. Honnan tudod, hogy milyen tartalmat kellene írnod, ha valójában nem ismered az oldalad olvasóinak (követőidnek) összetételét, érdeklődési körét?

Elmesélek egy érdekes történetet.

Van egy idén 15 éve működő oldalunk, ahol már amúgy is időszerű az arculatfrissítés és ezzel együtt a szoftveres háttér újragondolása. Mielőtt ebbe belekezdtünk, megnéztem alaposan a Google Analytics adatait és annak ellenére, hogy ezt rendszeresen nézem mégis találtam benne meglepő adatokat. Általában hetente csak az oldalon való mozgást, tevékenységnaplókat nézem, honnan hova kattintanak, melyek a keresettebb cikkek, mi legyen a vezérfonál abban az időszakban. De egy dolgot nem néztem már egy ideje és meglepő dolog történt. 

Az olvasói kör megváltozott. Olyannyira, hogy míg eddig az elmúlt majd 14 évben döntő többségében női olvasóink voltak (70%-ban), így a tartalmat is nekik generáltuk. Az olvasói kör 2018 decemberében 58%-al férfi olvasókból jött össze!

Ez sok szempontból fontos adat. Egyrészt az oldal mályva színű virágmintás. Mit jelent ez akkor? Hogy az a megérzés, hogy egy sterilebb, mintanélkülibb és letisztultabb arculatra van szükség, ahol kevesebb a női energia az oldalban, az rögtön egyértelműbbé vált.

A másik szempont, hogy ha így megfordult, akkor ez tartalomban is változtatásért kiált, vagyis erősíteni kell a férfiakat is érintő témákat. Mivel ez egy szakmai oldal, így természetesen érinti a hangvételt és a témaköröket is. Több lesz a barkácsolás, kerti munkagépbemutató, stb. Mert ez érdekli a férfiakat és nem feltétlen a virágkosarak összeállítása. 

A tartalomban ezután is lesznek vegyes témák, de olvasói szempontból egyértelmű, milyen irányba kell elmenni.

Ha még tovább megyünk, akkor ez a tartalomíráson kívül a címeket is érint(het)i. Egy női olvasó másra figyel fel, mint egy férfi olvasó. Érinti akár a Facebook oldalon való posztokat is.

Szóval ha érteni akarod az oldalaid működését, tudatosabban akarod a marketingedet összerakni, netán stratégián is gondolkodsz (ami illő lenne), akkor az oldalaid alapos elemzését is tartsd szem előtt, hiszen ez fogja meghozni a várt eredményeket is.

Sztereotípiák hálójában

...amikor a hited meggátol

Egy újabb izgalmas és elgondolkodtató kérdéskör fogalmazódott meg a csoportunkban és ez nem más, mint a sztereotípiák. 

A sikerrel és gazdagsággal rengeteg sztereotípiánk, paradigmánk van, amit előszeretettel hangoztatunk is. Mindenki, szinte alig vannak kivételek, olykor-olykor mindenkinek bekúszik egy olyan gondolat a fejébe, mely ezekhez az értékekhez kapcsolódik.

Az egyik ilyen kósza gondolat vagy rutinszerű reakció, hogy meggazdagodni, csak a kiváltságosaknak lehet. De vajon így van-e ez? Régóta kutatják, létezik-e valójában a kékvérűség, mint olyan. Először kasztíliai arisztrokraták hangoztatták magukról, mint a különlegesség és kiváltságosság jelét, hogy ők bizony kékvérűek. Azóta számos kasztra ragadt rá, de elsősorban a felsőbb osztály tagjait nevezik kékvérűnek, plusz ehhez megfelelő viselkedési mintákat is társítunk. Ez az egész kékvérűség onnan ered viszont, hogy a kasztíliaiak bőre jóval fehérebb volt, mint az "idegenek" vére (nem az UFO-ké...), bőrükön jobban átlátszottak az erek, melyek színe kékebbnek is tűnt ezáltal. Mivel a felsőbb osztály tagjai kevesebbet is voltak napon, mint az alsóbb osztálybeliek, így a bőrük is jóval fehérebb volt a "dolgozó" népétől és az idegen népekétől. Így alakult ki, hogy ők kékvérűnek gondolták magukat, pedig valójában semmivel nem volt kékebb a vérük. Ha ebben belegondolsz, akkor mennyire lehet vajon igaz az, hogy születéstől függ, ki milyen vérű? Vagyis kinek mennyi esélye van a sikerre, gazdagodásra?

arisztokrata.jpg

A másik jellegzetes sztereotípia, miszerint meggazdagodni nem lehet becsületesen. Van is egy jó adoma rá: "Csak az első pár milliómat ne kérdezze meg senki, hogyan szereztem." Ismerek kislány korom óta olyan embereket, többet közeli barátként is, akik gazdagok, bár inkább miliárdosoknak nevezném. Mi nem vagyunk jelenleg azok. De ki tudja mikor leszünk azok? Mindegyik ember teljesen becsületesen, munkából szerezte vagyonát, mai napig dolgozik és teljesen hétköznapi cégük van, amiről nem is gondolnád, hogy "na de ebből, mégis hogy?" De lehetne világmárkákat is említeni, mint pl. a Tabasco szószokat gyártó amerikai cég, aki 1800-as évektől gyártja és teríti a világ minden pontjára termékét. Ha belegondolsz egy egyszerű chilipaprikás szószról van szó, nyilván a technológia és a jó marketing eladja a terméket. De gyárt valami különlegeset? Valójában nem, ráadásul rétegterméket gyárt, mert aki nem szereti a csípőset, az nem is tudja feltétlen mi az a Tabasco szósz. Ettől függetlenül egy dollármiliárdos cég, akik köszönik szépen jól vannak és nem kellett ehhez semmi mást csinálniuk, mint hittek abban, hogy a termékük jó. Bevezették a piacra, ott volt minden katona zsebében belőle egy üvegcse a háború idején és a világ szépen lassan rászokott.

Innen is látszik, hogy ugyan idő kérdése, de ha van egy jó terméked, akkor hinned is kell benne, mert valójában a Te hited fogja eladni és nem a beltartalom.

Ha Te abban hiszel, hogy mivel nem születtél kékvérűnek, akkor már nem is lehetsz gazdag...akkor valójában a legalapvetőbb dologgal gátolod magad. Minden ember egyformának születik, mindenkiben benne vannak azok a lehetőségek, hogy sikerre vigye álmait, csak vannak, akik inkább abban hisznek, hogy nem fog nekik menni.

Rengeteg hitrendszer van a sikertelenség mögött. Ilyen a "nem vagyok elég jó", a "mit gondolnak rólam mások" vagyis a megítéltetéstől való félelem. Emlékszel a Burger King egyik reklámára? "Te is lehetsz melltartó" és egy félmeztelen nő előtt két csirkés burger volt. Ha ők féltek volna a megítéltetéstől, akkor valószínűleg egy sokkal prűdebb reklámmal álltak volna elő és lehet messze nem adtak volna el annyi burgert belőle. 

Jó kis szlogen még a "pénz nem boldogít" és a "gazdagok mindig egyedül maradnak a csúcson". Talán a gyakorlat ezt is megcáfolja, hiszen csak az ismerősi körben látszik, hogy ez azért nem egészen így van. Ha neked boldogságot okoz, hogy körbeutazd a Földet, akkor ahhoz bizony pénz kell (Bár lehet, hogy ez is csak sztereotípia?). A gazdag emberek akkor maradnak egyedül a csúcson, ha nincs kivel barátkozzanak már, mert a magyar társadalomra igencsak jellemző az irígység. Nagyon sokszor hallani, hogy "velünk nem találkozunk, mert már sznobok". Ahelyett, hogy azt mondaná: "Oh igen, ők elég jól meg tudtak gazdagodni, pedig együtt nőttünk fel. Lehet tanulnom kéne tőle valamit. Felkeresem." Ha nem vagy tanítható, akkor várhatóan mindig a külvilágban keresed a hibát, hogy neked miért nem megy valami, pedig az esetek többségében messze nem a külvilág a hibás. Mindig lesz kormány, mindig lesz politika és rengeteg ellenkező vallás. Mindig lesznek ellenzékiek és mindig lesznek pártoldaliak. De mindig mindenhonnan lehet tanulni. De talán ez a taníthatósági-index kérdés is egy másik téma lehetne, hiszen a gazdag emberek taníthatóak. Hogy honnan tudom? Rengeteget olvasnak (nem képregényt, nem sci-fit és nem romantikus könyveket...). Tanulnak, tanulnak a szakmájukról, a banki világról, a történelemről, a világmindenségről és annak működési elveiről. Nem azért tudnak jó üzleteket kötni csak, mert jókor vannak jó helyen, hanem használják az intuíció képességét, vagyis tudják mikor hol kell lenni. Nem feltétlen szólnak nekik, hogy "hé biznisz van, gyere..." De van persze ilyen is. Hanem fantáziát látnak egy düledező házban, amiből tudják, hogy felújítva milliókat ér. 

Neked milyen sztereotípiáid vannak a gazdagsággal és sikerrel kapcsolatban?

 

A siker, a gerinc és az önbizalom - 1. rész

összefüggésben látni sok dologra ad magyarázatot

Egy érdekes kérdést tettünk fel a napokban a Facebook csoportunkban: Van-e összefüggés a siker, a gerinc és az önbizalom között? 

Nagyon érdekes volt már az első komment is, mert rögtön az volt a feltételezés, hogy egyenes gerinc és siker nem létezik...vagy mégis? 

A sikert a legtöbben pénzben mérik, szerintem ebben megegyezhetünk. Abban viszont lennének ellenérveink, miszerint nem feltétlen kell rögtön pénzügyi sikernek lennie valaminek, ami sikeres. Például vegyünk egy versenyt. Egy teljesen egyszerű termékversenyt. Ha ott nyer az ember egy arany érmet, ahogy mi is tettük manufaktúránkkal, az önmagában még "csak" siker, de nem jelent semmi anyagi vonzatot. Természetesen, ha ezt a sikeredet előnyödre tudod kovácsolni, akkor az már látszik az eladásaidon, ami onnantól pénzügyileg is látható sikerként könyvelhető el. De abban megegyezhetünk, hogy egy arany érem is siker és nem jár feltétlen pénzgyarapodással. 

Térjünk is vissza az eredeti témához: gerinc és siker, siker és önbizalom, gerinc és önbizalom. Ebben a háromféle verzióban látszólag eltérőek az összefüggések, mégis azt mondom, hogy mindegyik mindegyikkel összefügg.
A jógában már ezer éve köztudott és egyben be is bizonyított tény, hogy a gerinc állapota befolyásolja az ember működését. Nem csak fiziológiásan, de szellemileg is. A sikerhez egyértelműen (és itt szögezzük is le, hogy a tiszta és őszinte sikerről beszélünk, mert a hátsó szándékkal vagy mások kihasználásából származó piaci előny nem tekintendő sikernek) tiszta gondolkodás, jó testi állapot és testi és szellemi egységben kell lenni. A gerincről úgy tartják, hogy rugalmassága és hajlékonysága megmutatja az élethez való hozzáállásunkat. Gondoljunk csak bele, milyen szép a magyar nyelv, mennyire kifejező: gerinces, karót nyelt, rugalmas, gerinctelen...és még sorolhatnánk sokáig a listát, mely a testtartásra ugyanígy utal, mint az élethez való hozzáállásra.

gerinc.jpg

Nézzük sorra, milyen testtartások léteznek! Ugye milyen érdekes? Ha valaki "egyenes", akkor a testtartása is természetesen ívelt, de alapvetően egyenes gerinccel rendelkezik. Ha valaki egész nap például a telefonját nyomkodja vagy ül a gép előtt, akkor a gerince meggörbül, fejét leszegi az ember és ha elképzeled, milyen habitusú egy vállait előredöntő, gerincében előrehajlott, fejét leszegett ember, akkor hamar rájössz, hogy lelkileg ez a depresszív testtartással is egyenértékű. A depressziós embereknek van egy jellegzetes testtartásuk, érdemes ezt megfigyelned. Vagyis ha üzletet akarsz kötni, akkor a testtartás is rengeteget elárul a szemben álló partnerről.

Ugyanígy, ha valakinek a gerince rugalmas, mozgékony, akkor maga az egész test is mozgékony, akár fürge és jól alkalmazkodik a környezetéhez. Ezt nem csak a jóga mondja, ezeket hosszú évekkel ezelőtt be is bizonyították orvosilag, hogy a gerinc rugalmasság és a gondolkodásbeli rugalmasság között hatalmas összefüggések vannak.
A gerincében rugalmas ember általában jobban alkalmazkodik a világhoz, ez azt is jelenti, hogy akár sokkal jobb üzleteket képes kötni krízis helyzet esetén is, vagy épp piaci káoszban. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy "gerinctelenül" üzletel, hanem inkább azt jelenti, hogy mozgékonysága és éles esze mindig megtalálja akár a piaci réseket, akár a jó lehetőségeket. Ha mindezt lefelé fordított fejjel, előredöntött vállal próbálná meg, akkor a gondolatai sem lennének tiszták, mert maga a testtartás is befolyásolja a szellemi működést. Gondolj csak bele, hogy mennyire jól esik az egész napos gép előtt ülés közben néha felállni, homorítani egyet, átmozgatni a karodat, válladat és a gerincedet. Nekem pontosan ezért van minden nap elől már a jógaszőnyeg, mert a sok ülés okozta szellemi egysíkúságot képes feloldani pár testgyakorlat.

Nézzük meg a karót nyelv embert habitusban. Se lehajolni nem tud, sem alázattal nézni valamit. Testtartásában is megjelenik a gőg jellemzője. Ha egy ilyen embert krízis ér, akkor az ego fogja a testet irányítani. Sajnos az ilyen habitusokban jelenik meg legelőször az irigység is, mert mások sikerét az ő sikertelenségével azonosítja és természetesen a másikat hibáztatja is ezért. A karót nyelt testtartás azért is veszélyes üzleti szempontból, mert problémás helyzet esetén nehezebben reagál, nem rugalmas a személy és ez egy partnerviszonyban is teremthet kellemetlenségeket. A taníthatóság, a rugalmasság összefüggései mind kihatnak az önbizalomra, hiszen minél jobban összehúzzuk magunkat, úgy szűkül az a tér is, melyben mozoghatunk. Ha nem látsz magad előtt lehetőségeket, akkor érdemes lenne először önmagadon belül elkezdeni vizsgálódni.

Egy másik érdekes gondolatot, ami a gerinc bizonyos pontjainak merevedését jelenti egy másik cikkben fogjuk összefoglalni, hiszen a lelki eredetű betegségek sem újkeletűek tudományként, így a siker, gerinc és önbizalom hármasát hamarosan ebből a szempontból is megvizsgáljuk.

Figyeld meg az ügyfeleidet, a partnereidet és akár családtagjaidat is. Mennyire jellemzőek rájuk bizonyos testtartások, mennyire rugalmasak az élet területén? 

 

Üdvözlünk a Sikeres Márkaépítők oldalán!

A Sikeres Márkaépítők csapata mögött két olyan brand áll, melyek ismertek saját szegmensükben hosszú évek óta. Kezdődént ők is onnan indultak, ahol, most Te is jársz valószínűleg. Legalul. Saját erőből, tanulással és gondolkodásfejlesztéssel értek el oda, ahol most vannak, így amit itt olvashatsz az kizárólag a működő technikákról fog szólni.