Kezdő vállalkozóként (de talán még a mai napig is) lehetetlen, hogy minden aprósággal profi fotóshoz rohangáljunk. Eleinte főleg a pénzügyi okok miatt kényszerültem saját fotók készítésére, manapság már inkább addig kísérletezek, míg bele nem jövök, ráadásul a gyorsaság nálunk céges szinten mindig fontos volt. Elég innovatívak vagyunk, sorra jönnek ki az újdonságok és a nagy pörgés sem teszi lehetővé, hogy 150 km-eket utaztassuk a termékeket, hogy aztán egy hét múlva legyen róla termékfotó. Így alakult, hogy el kellett kezdenem belerázódni.

Ha már néztél termékfotózást vagy werkfotókat, hogyan készülnek a profi ételfotók, akkor biztos elszomorodtál, hogy Neked bizony nem lesz sose ennyi technikai háttered. Most egy olyan képet mutatok, ami a mi vidéki tanyánkon készül, a legnagyobb szélben, őrült nagy árnyékokkal...mégis megoldható volt, némi kreativitással a mai ételfotózás.

Természetesen nem nevezem magam profinak a témában, mert vannak nálam jóval profibbak, de kezdő vállalkozóként sokszor már ha csak ennyit teszel, az is nagyszerű eredményeket fog hozni neked.

A képeken digitálisan semmit nem dolgoztam, szándékosan, hogy lásd, mit lehet kihozni egy digitális fényképezővel falusi körülmények között.

A kép tűző napon készült olyan 11 óra körül

Ma egy extra nehéz nap volt, mert tavasz lévén nagyon élesek a fények, pedig reggel kezdtem. A téma ma egy tál kókuszgolyó volt és egy melegszendvics.

A földön a kiegészítőkből álló gyűjteményem van, ami gyakorlatilag elég már tavaly tavasz óta! Vannak benne konyharuhák, kartondobozok, gyöngyök, pár falap, nagyszemű só, fogpiszkáló, festett evőeszközök.

Az asztal nekem állítható magasságú, ez jön velünk vásározni is, mert két ujjal megemelhető (bár így a szél is feldönti, ha nincs lesúlyozva), de a magasság állítása nekem fontos, hogy GoPro hiányában tudjak mindig felülről is fotózni és ne kelljen létra hozzá.

Van 3 különböző színű kartonlapom. Mindegyik vastagabb, hogy könnyebb legyen vele bánni és ne kunkorodjon fel. Így a szél sem emelgeti annyira, ha kint kell fotózzak. Általában azért kint fotózom, mert bent a lakásban (egy öreg parasztház) nincsenek jó fényviszonyok, kicsik az ablakok. Árnyékban viszont nagyon kék lesz az összes kép és sok időm megy el a fehéregyensúly állítgatásával. Ezért ha sietek, napon fényképezek és úgy rendezek el mindent, hogy a lehető legkevesebb árnyék legyen. Ez azt is jelenti, hogy akár félóránként másik irányba forgatom az asztalt is, mert a nap egyre magasabban, majd egyre lejjebb halad ugyebár.

Direkt nem használtam ma (nagy volt a szél) derítővásznakat, mely egy köralakú összehajtogatható vászonkészlet, pár ezer forintból megvehető. Nekem olyan van, ami fényáteresztő, teljesen fehér, teljesen fekete, arany és ezüst felületet is tud mutatni, ezzel is segítve a fotózást. Ilyenkor praktikusan székre, létrára vagy kézbe fogom. Ha muszáj kézbe fogjam a derítővásznakat, akkor viszont állvány is kell a fényképezőhöz (vagy állvány a telefonhoz.

Hátterek: fehér, fekete, grafitszürke kartonokból áll ...semmi több. Ezeket térben úgy is teheted, hogy grafit a tényér alatti terület, háttérben megtámasztod a fekete kartont, máris kiemeli pl. a sárgarépa színeit. Vagy akár fordítva, feketét a sárgarépa alá, háttérben távol (kb 0.5-1 méterrel) a grafitot.

A háttér minden irányból fehér kartonból áll. Belmélysége kb. 50 cm, vagyis ebben a térben helyezem el a termékeket is. A kontrasztos színek is sokat javítanak a kép hangulatán, ezért került előre a tészta (többféle színben és a virágos teakeverék. De persze nem tasakban, hanem csak színfoltként. A háttérből hiányzott az élet egészen addig, míg egy darab tuja nem landolt a vázába. A kép majdnem a termékcímkékhez képest szemből készült, kicsit talán 10 fokkal feljebbről. Fátyolfelhős napon, képjavítás nélkül a szabad ég alatt.

Ha már tovább akarod fejleszteni a háttereket, akkor falapokat tudsz otthon akrillfestékkel, temperával vagy bármivel festeni. Készen is vehetsz lapokat, nekem a greslap a kedvencem, barkácsboltokan kapható laponként is, bár drága, de szép a felülete.

Háttérben a kedvenc greslapom

A háttér színe mindig homogén legyen, vagy ha nagyon karakteres, akkor csak részben jelenjen meg a háttérben, mert elveszi a lényegről a figyelmet.

Nagyon sokszor látom, hogy úgy készülnek szelfik és termékfotók, hogy a háttér roppantul bezavar. A fényviszonyról ne is beszéljünk. Ablak felé nem fotózunk, inkább ablaknak oldalt vagy háttal érdemes. 

A szobai lámpafény sárgítja a fotókat, a LED-világítás (hideg LEDnél) kékíti, így utómunkára szükség lehet. Az árnyékos felületen is elállítódnak a színek, így érdemes fátyolfelhős időben fotózni vagy ablak mellett szobában.

A visszacsillanó fényekhez való a derítővászon a fényforrás felőli oldalra téve, hogy a megvilágítás ne közvetlenül a kanálra, tányérszélre "világítson", hanem a vásznon keresztül. Így nem lesz visszacsillanás.

Az már csak hab lesz a tortán, amikor a textúrákkal is elkezdesz játszani, mint a szörmeanyagok, textíliák és parafa vagy kőelemek. Eleinte a legalapabbakkal barátkozz meg, ismerkedj a kartonlaphátterek adta lehetőségekkel és tanuld meg a kontrasztos színeket alkalmazni, mint ahogy az itt látott képeken is vannak. 

Minden háztartásban rejtőznek szobanövénylevelek, fűszerek, só, potpourri és hasonlók, melyekkel tudsz játszani egy tárgy befotózásánál. 

Kalandos fotózásra fel!

Várható költségek:

Derítővászon készlet: 5.000 Ft a többrétegű

Összecsukható és állítható magasságú asztal: 5.000 Ft-tól

Kartonlapok A0 méretben: 400-800 Ft/db

Fényképező állvány: 5.000 Ft-tól indul, de kezdő szinten nem kell a legdrágábakat megvenni. 

Kiegészítők: rajtad múlik, ha el tudod barterezni, akkor uzsgyi!

Greslap: 1500 Ft/tábla (60*60 cm)